Cselényiné Kiss Margit honlapja

Sohasem maguk a körülmények szabják meg kedélyállapotunkat, hanem mindig a hozzáállásunk a körülményekhez.

Sem a test, sem pedig a hangulat nem lehet úrrá felettünk. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a test tartozik hozzánk, nem mi a testünkhöz.

Naponta tisztázd magadban, mit akarsz kapni az élettől. Gondolj rá úgy, mintha máris a tiéd lenne.

Messze többek vagyunk testünknél és személyiségünknél. Lelkünk mindig gyönyörű és szeretetre méltó, külsőnk bárhogy változzék is.

Tudnunk kell, mi megy végbe bennünk, hogy rájöhessünk, mit kell föladnunk. Ahelyett, hogy eltitkolnánk fájdalmunkat, maradéktalanul föloldhatjuk azt.

Ha fát ültettél, türelemre van szükség. Nem húzhatod ki naponta a földből, hogy megnézd, mennyit nőtt a gyökere.

Lehetetlen bármilyen szokásunkat megváltoztatni, ha a lelkünk mélyén kívánjuk azt.

A dolgok önmagukban soha nem rosszak, csak a róluk alkotott gondolataidban válnak azokká.

A szenvedés bárhol és bárhogyan felbukkanhat. Aki mindenáron kerülni kívánja, csak azt árulja el, hogy még nem nyert beavatást.

A szabadság legmagasabb fokát akkor értük el, ha azt mondhatjuk:
"Uram, legyen meg a Te akaratod."

Aki nem szabadul meg a vágyaktól, csak a külső jelenségeket szemlélheti.
A léleknek nincs és nem lehet teljes üdve, ha van egy, egyetlenegy, aki elkárhozott. Nincs, és nem lehet békéje senkinek, amíg van egy, egyetlenegy, aki szenved.

Tegnap okos voltam ezért meg akartam változtatni a világot.
Ma bölcs vagyok, ezért meg akarom változtatni önmagam.

Cselekedj a természet rendje szerint,
sose erőszakold a dolgokat,
ne keresd a túlzott élvezeteket,
lásd meg a nagyot a kicsinyben,
lásd meg a sokat a kevésben,
a rosszat is jóval viszonozd.

Ha békét akarsz, keresd a változást magadban, ne másokban..

Könnyebb a lábadat védeni egy szandállal, mint szőnyeggel borítani az egész világot.

Csupán egy apró változás ma, és egészen mássá lesz a holnap. Aki a rögös úton indul el, megkapja fáradsága jutalmát, ám csak hosszú évek távolában. A választás mindig kockázatos, döntésünk helyességére soha nincsen biztosíték.

Bármennyire méltóak és érdemesek is lennénk rá, csak akkor lesz szebb az életünk, ha képesek vagyunk a képzeletünkben kialakítani, és hagyjuk megvalósulni.

A gondtalan élet nem tanít meg semmire. Pedig a lényeg a tanulás; végül csak az számít, mit tanultunk, mennyit fejlődtünk.

Nincs olyan katasztrófa, amely ne válhatna számodra jótéteménnyé, és nincs olyan jótétemény, amelyből ne válhatna katasztrófa.

Pontosan azt kapjuk, amire rászolgáltunk. Találhatunk e kivetnivalót egy olyan életben amit magunk teremtettünk magunknak? Hibáztathatunk, felelőssé tehetünk-e érte mást, mint magunkat? Változtathat-e rajta más, mint mi magunk, tetszésünk szerint, bármikor?

A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát,
és nem vesz el semmit, csupán önmagából.
A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható.
Mert a szeretetnek elég a szeretet.

Szabad akkor leszel valóban, ha napjaid nem gond nélkül valók, sem éjszakáid nem szükség és bánat nélküliek,
Hanem ha mindezek befonják életedet, és te mégis, mezítelenül és kötelékek nélkül fölébük emelkedel.

Azoknak, akiket szeretünk, csaknem mindig nagyobb a hatalmuk rajtunk, mint nekünk önmagukon.

Nem azért élek a Földön, hogy megfeleljek a Te elvárásaidnak.
Te sem azért jöttél a világra, hogy az elképzeléseim szerint élj.
Ha mégis egymásra találunk, az nagyszerű.

A szerelem okozta kín közül a legnagyobb, mikor gyűlölni akarjuk azt, akit a világon a legjobban szeretünk.

Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk, s a föld, melyen élünk s meghalunk.

Az emberek arra születtek, hogy értsék egymást és szeressék.

Az a tény, hogy minden élet halállal végződik. Nem bizonyosság arra, hogy az élet célja a halál.

Az ész botorkál, a szív lát és biztosan halad.

Szeress és a szeretet mosolyt rajzol arcodra, vigasztaló szavakat ad ajkadra, meggyújtja a szíved, tenyered kinyitja, ha adni kell és mozdítja lábad, hogy segíteni indulj.

Találkoztam a szeretettel, mielőtt fogantattam volna, hiszen a szeretet teremtett, álmodott rólam és jövőt tervezett a számomra.
Találkozom a szeretettel, amikor már "nem leszek", e világból végleg holtan elmegyek?
Miért ne adna akkor újra életet a teremtő Szeretet, hiszen nem halálra szánt, hogy lettem, öröklétre akart, hogy megszülessek.

Ne képzelj hatalmas dolgokat, a kicsik sokkal nehezebbek:
Van, akinek nagy, nagy tetteket kell véghez vinni egy pillanat alatt, s van akinek egész életében sok aprót szorgalmasan, soha nem csüggedve.

Kinek, kinek ereje szerint van kiszabva a feladat, s csak annyit kell elbírnia, amennyihez ereje van.

Soha nincs késő ahhoz, hogy aki eltévedt, visszataláljon a helyes útra.
Mert az élet örök, s azért vagy ma az, aki vagy, mert az voltál, aki voltál.

Ne légy szomorú, ha búcsúzni kell. Búcsúra szükség van az új találkozáshoz.
S az új találkozás, bár percek vagy életek múlnak el közben, barátok számára bizonyosság.

Minden ember, minden apró mozzanat életedbe úgy került, hogy magad vontad oda. Az pedig, hogy most mit kezdesz velük rajtad áll.

Nem kél olyan vágy benned, melyhez ne kelne erő is benned valóra váltani.
Meglehet, hogy azért meg kell dolgoznod érte.

A felhő nem tudja miért épp erre száll s miért épp ily sebesen.
Érzi a késztetést: most erre van az út.
De az ég tudja az okot és a célt minden felhő mögött, s tudni fogod te is, ha elég magasra szállsz, hogy túlláss a láthatáron.

Képzelj el egy világot, mely szép és igaz és tökéletes, aztán pedig lásd be ezt:
A Létező ezt sokkal jobban elképzelte már, mint te most.

Bizonygasd saját korlátaidat, s bizony szert teszel rájuk.

A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra.

Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked.

Ne fordulj el a lehetséges jövőktől, mielőtt meg nem bizonyosodtál, hogy nincs mit tanulnod belőlük.

Életutadon a benned élő, tanuló lény vezet, a játékos szellem, aki igazi önmagad.

Amikor az ember eljut odáig; hogy képes a szívével gondolkodni és az agyával érezni, vagyis intellektuális erejét a szeretet szolgálatába állítja, akkor végre tudatos építőjévé válik a kozmosznak. Teremt, mint egykor teremtett...

Ahol a bírálat feltételekhez köti a szeretetet, az elfogadás hagyja azt szabadon áramolni. A bírálat számos követelményt állít a szeretet elé, az elfogadás egyet sem.

Mielőtt megszólalsz, gondold végig, szebb-e, mint a csend, amit megtörsz vele...

Ha elfogadtam saját magamat, elfogadom, hogy
utamnak nem az én elképzeléseim szerint kell alakulnia:
lemondok hatalmi igényeimről, arról a követelésről, hogy
fejlődésemet egyedül saját énem kormányozhatja.
Örömmel elfogadom, hogy fejlődésem valóban más úton járhat,
mint ahogy azt elképzeltem, s fantáziámban kiszíneztem.
És mégis tökéletes és lényemnek megfelelő lesz.

Hiszek a napban - akkor is, ha nem süt;
Hiszek a szeretetben - akkor is, ha nem mutatkozik meg;
Hiszek Istenben - akkor is, ha nem szól.

Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.

Ne vesztegesd idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse.

A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte.

Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet. Csak légy óvatos!

Az ember elfogadhatja és el is kell fogadnia a gonoszt a jó eszközeként; de sosem szabad akarnia vagy tennie, különben egyik kezével lerombolja azt, amit a másikkal épít.

A jó hit sohasem igazolja a rossz eszközt; kijavítja őket, amikor átéli őket és elítéli őket, ha valaki hozzájuk nyúl.

Szeress, tisztelj, becsülj, tolerálj, ismerd Önmagad, s ha hibázol megbocsátanak. Ha pedig nem bocsátottak meg, akkor nem voltál számukra elég fontos, de ez nem a Te hibád. Ez senkinek nem a hibája, mert emberek vagyunk. De ha "jó ember" vagy egyre többeknek válsz majd fontossá. De ha bántanak csak addig tűrd, amíg neked nem válik fájdalmassá! S ne hagyd, hogy viszonzás nélkül kihasználjanak!

Az első kapcsolat talán sohasem lesz tökéletes. Tele van félelemmel, kínlódással, de tele van valahol (ideális esetben) ajándékozással is. S az ajándékozótól nem illik az ajándék minőségét számon kérni. Az az ajándék, hogy adja!

A féltékenység mindig együtt születik a szerelemmel; de nem mindig hal meg vele.

A szerelem gyönyörűséges virág, ám bátornak kell lennünk, hogy irtózatos szakadék szélén szedjük.

A szerelem inkább elviseli a távollétet vagy halált, mint a kétkedést és az árulást.

A tapasztalat bizonyítja, hogy nem az a szeretet, ha két ember egymás szemébe néz, hanem az, amikor mindketten ugyanabba az irányba néznek.

Akit szeretünk, azt soha nem ismerjük meg igazán. Nem azért, mert kiismerhetetlenebb, mint más, hanem azért, mert többet akarunk tudni róla.

Amit szeretsz, szabadon kell engedni. Ha visszajön hozzád, a Tiéd, ha nem jön vissza, akkor sohasem volt a Tiéd.

Nem akaratunktól függ, hogy örökké szeressünk valakit, mint ahogy az sem függött akaratunktól, hogy ne szeressük.

Nem az állandó fogadkozás a hűség bizonyítéka, hanem az egyszer kimondott és megtartott fogadalom.

Száz csók nem ér fel azzal a gyönyörrel, mit az igaz szerelem egyetlen kézszorítása nyújt.

A bátorság lényege nem az, hogy a szívednek nem szabad remegnie, hanem az, hogy másoknak nem szabad tudniuk a remegéséről.

A lelkiismeret olyan seb, amely sohasem gyógyul be, és amelybe még senki sem halt bele.

A remény jó dolog - talán a legjobb. És a jó dolgok nem halnak meg.

A szép rögtön kell. Az igazra alszunk egyet.

A tapasztalat az, amit akkor szerzel, amikor nem tudod megszerezni azt, amit akarsz.

Aki másokat ismer, okos. Aki magát ismeri, bölcs. Aki másokat legyőz, erős. Aki önmagát legyőzi, hős.

Az egyetlen dolog amitől félnünk kell, az maga a félelem.

Az embert azért áldotta meg Isten képzelőerővel, hogy lássa, milyen lehetne, és azért áldotta meg humorérzékkel, hogy el tudja viselni, amilyen.

Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmadat. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd!

Istenem, adj nekem nyugalmat, hogy elfogadhassam, amit megváltoztatni nem tudok; adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit meg tudok változtatni; és adj bölcsességet ahhoz, hogy mindig meg tudjam különböztetni egyiket a másiktól.

A végtelen ott kezdődik, amikor kezünkkel elérjük a csillagokat és észrevesszük, hogy nem lettünk nagyobbak.

Az egyszerű igazság olyan állítás, aminek az ellenkezője nem igaz.
Ezzel szemben a valódi, a nagy igazság olyan, aminek az ellenkezője is igaz.

Egymásnak ellentmondó megállapítások magasabb síkon egységes egésszé állhatnak össze.
 
Isten sokféle arcát mutatja az emberek felé, s mindenki esküszik, hogy amit ő lát, az az egyetlen igaz Isten, de mindannyian tévednek, mert Istennek összes arca igaz.
 
Két dologra kell törekednünk életünkben: először arra, hogy megszerezzük, amit akarunk, másodszor arra, hogy élvezzük. Csak a legbölcsebb emberek érik el a másodikat.

Elvetsz egy cselekvést, és egy szokást aratsz; elvetsz egy szokást, és egy jellemet aratsz; elvetsz egy jellemet, és amit aratsz az a sorsod.

Nincsenek "jó" és "rossz" helyzetek: valamennyi helyzet egyszerűen alkalom a tanulásra. Tőlünk függ, hogy milyenné tesszük az egyes helyzeteket.

Tedd, vagy ne tedd, de soha ne próbáld

Aki lábujjhegyre áll, nem áll szilárdan. Aki túlságosan nagyokat lép, könnyen kibicsaklik a lába.

Az igazság fénye lehet jótékony vagy káros hatású aszerint, hogy az utadra vetődik-e, vagy az arcodba villan. Ez utóbbi bántó és vakít. A helyesen irányított fény segít felismerni: merre menj, és hogyan haladj előre.

Ki a jót feledi, balga, de még balgább az, aki a rosszat feledni képtelen.
 
Ki bánatot sosem ismert, az boldogságot meg nem ért.
 
Csapás előtt mindig vidám az ember, de a szerencsét gond előzi meg.
 
Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.

Az ész figyelmeztet arra, hogy mit kell elkerülnünk, de a szív mondja meg azt, hogy mit kell cselekednünk.

A mosoly olyan, mint egy ablakban felgyúló fény, amellyel a lélek jelzi, hogy a szív otthon van.

Ha egy szép élet vágyát őrzöd,
A múlttal nem szabad törődnöd.
S mindig úgy tégy, ha veszteség ér,
Minthogyha újjászülten élnél.
Mit akar? -kérdd meg minden naptól,
És minden nap felel majd akkor.
Tetteidnek tudjál örülni.
Más tetteid tudd megbecsülni!
Főként ne gyűlölj egy embert se,
S a többit hagyd az Úristenre!

Gondolod, hogy kerül életed útjába
Egyetlen kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike
Hidd el, ahol van, ott kell lennie
Nem azért, hogy visszatartson téged
S lohassza kedved, merészséged
Jóságos kéz utadba azért tette
Hogy megállj mellette
Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélni róla isteneddel
Őt kérdezd meg milyen üzenetet
Küld azzal az akadállyal
S ha lelked istennel találkozott
Utadba minden kő áldást hozott.

Nem tudod, mit rejt a sorsod?
Mosolyt hoz-e vagy könnyeket
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
S őrizd meg a boldog perceket.

A fájdalom senkit nem kímél. Öl, butít, nyomorba dönt. A fájdalom a por,
melyből a főnixmadár feltámad, benne kezdődik az újjászületés. Életet lehel
az élő halottakba. Megtanít rá, hogy nem létezik abszolút igazság és
abszolút hamisság. Megtanítja az élőknek, hogy ne legyenek biztosak
semmiben, amit ismernek. Alázatossá tesz. Beárnyékol. Megfeketít.
Kivilágosít. A bánat új embert farag belőled, ha közben nem pusztulsz bele.

(Stephanie Ericsson)

Létünk olyan múló, mint az őszi felhők. Ha nyomon követjük a
születést s a halált, olyan az, mintha egy zenemű felvonásait kísérnénk
végig. Az élet nem más, mint egy villámlás az égen. Elszalad, mint gyors
hegyi csermely.

(Buddha)

Amíg van valaki, aki nem vet meg...
... aki nem gyűlöl... akinek számít, hogy élek...
... addig még van remény. 

(Mudou Setsuna)